Régóta
szeretnék írni erről a témáról, de az anyaggyűjtés a statisztikához
meglehetősen nehézkes. Ha egy ismerős férfitól érdeklődöm, hogy vajon mi
lenne az átlagos igénye a szeretkezésre, akkor vagy azt hiszi, hogy
valamiképpen a megoldást is rejti a kérdésem és zavarba jön, vagy az
álmaiban élő szupermacsó számait mondja (napi 10), vagy elüti a kérdést,
mondjuk egy frappáns – arra gondolsz, ha egyedül élnék? –
felkiáltással. Azért néha sikerül normális választ is kapni, főleg, ha
elmondom, mihez is kell az adat. Arra jutottam, hogy egy középkorú,
negyvenes, jó karban lévő pasi jól érzi magát, ha havi 10 ilyen alkalom
adódik, random időbeli eloszlásban. :-)
Természetesen tudom, hogy ahány ember, annyi vérmérséklet, de a szám
talán közelítésnek megfelel.Többen mondták. Ha a nőket kérdezed, akkor
gyakori válasz az égnek emelt szempár, és az, hogy inkább arra vágynak,
hogy egy romantikus, csókolózós estét töltsenek el valakivel. Ami
lefordítva annyit jelent, hogy a házasságban a nők gyakran a szex
minőségével, és nem a mennyiségével elégedetlenek. Hogy egy szám
mennyire mást jelenthet két embernek, arról az Annie Hall című film jut
eszembe, az a rész, amikor a terapeuta megkérdezi a párt, hányszor
szexelnek hetente. Alvy válasza: szinte soha, talán ha háromszor
hetente! Annie-é: állandóan. Tán még háromszor is egy héten!
Általánosságban az emberek a munka, a tinédzser korú fülelő gyerekek,
a fáradtság és főleg időhiány miatt nem annyiszor szeretkeznek,
ahányszor kedvük lenne hozzá. Ha tegyük fel valaki a késő délutáni
órákat kedveli, mondjuk 4-5 óra között, akkor erre átlagosan maximum 4-5
alkalma adódik évente, ha egyedül van a partnerével, és éppen senki sem
dolgozik.
Nézzük ehhez a hivatalos statisztikákat. Egy házasság akkor nevezhető
szexmentesnek, ha évente kevesebb, mint 10 alkalom adódik az
együttlétre. Hihetetlen, de ezt a statisztikát a wikipédián találtam,
sexless marriage címszó alatt! Ebbe a kategóriába a házasságok több mint
20 százaléka esik!
Régebben írtam már arról, hogy a negyvenes nők hormonális egyensúlya
olyan, mint a tizenéves kamaszlányoké, lehet, hogy ez a szex minőségi
szempontjait is megváltoztatja. (csak arra vágyom, hogy valaki a kezemet
fogja egész este!) És ezt a legtöbben nem kommunikálják, inkább azt
hiszik, velük van a baj. OK, öregszem, nincs már kedvem annyira, mint
régen – mondják maguknak, pedig a legtöbb estben csak a forgatókönyv
igényelne némi változtatást. Hihetetlen, milyen kevesen merik ezt
megfogalmazni! Jönnek a kifogások, és a partner, aki hasonlóan nyíltan
áll a dologhoz, nem arra a következtetésre jut, hogy lehet, hogy kicsit
több érintést, törődést igényelne a másik, hanem arra, hogy – már nem
kellek neki, nem kíván! Ehhez hozzáadunk egy kis eltérő munkaidőt,
bioritmust, nem elég nagy lakást, feszültséget, némi hormonok okozta
fizikai változást és az öregedéstől való páni félelmet – és a szexmentes
házasság már itt is van!
Pedig a rendszeres szexnek számos pozitív hatása ismert, főleg ebben
az időszakban, amikor férfiak-nők egyaránt a hullámvasutazó
hormonjaiktól szenvednek.