Régóta
szeretnék írni erről a témáról, de az anyaggyűjtés a statisztikához
meglehetősen nehézkes. Ha egy ismerős férfitól érdeklődöm, hogy vajon mi
lenne az átlagos igénye a szeretkezésre, akkor vagy azt hiszi, hogy
valamiképpen a megoldást is rejti a kérdésem és zavarba jön, vagy az
álmaiban élő szupermacsó számait mondja (napi 10), vagy elüti a kérdést,
mondjuk egy frappáns – arra gondolsz, ha egyedül élnék? –
felkiáltással. Azért néha sikerül normális választ is kapni, főleg, ha
elmondom, mihez is kell az adat. Arra jutottam, hogy egy középkorú,
negyvenes, jó karban lévő pasi jól érzi magát, ha havi 10 ilyen alkalom
adódik, random időbeli eloszlásban. :-)Természetesen tudom, hogy ahány ember, annyi vérmérséklet, de a szám talán közelítésnek megfelel.Többen mondták. Ha a nőket kérdezed, akkor gyakori válasz az égnek emelt szempár, és az, hogy inkább arra vágynak, hogy egy romantikus, csókolózós estét töltsenek el valakivel. Ami lefordítva annyit jelent, hogy a házasságban a nők gyakran a szex minőségével, és nem a mennyiségével elégedetlenek. Hogy egy szám mennyire mást jelenthet két embernek, arról az Annie Hall című film jut eszembe, az a rész, amikor a terapeuta megkérdezi a párt, hányszor szexelnek hetente. Alvy válasza: szinte soha, talán ha háromszor hetente! Annie-é: állandóan. Tán még háromszor is egy héten!
Általánosságban az emberek a munka, a tinédzser korú fülelő gyerekek, a fáradtság és főleg időhiány miatt nem annyiszor szeretkeznek, ahányszor kedvük lenne hozzá. Ha tegyük fel valaki a késő délutáni órákat kedveli, mondjuk 4-5 óra között, akkor erre átlagosan maximum 4-5 alkalma adódik évente, ha egyedül van a partnerével, és éppen senki sem dolgozik.
Nézzük ehhez a hivatalos statisztikákat. Egy házasság akkor nevezhető szexmentesnek, ha évente kevesebb, mint 10 alkalom adódik az együttlétre. Hihetetlen, de ezt a statisztikát a wikipédián találtam, sexless marriage címszó alatt! Ebbe a kategóriába a házasságok több mint 20 százaléka esik!
Régebben írtam már arról, hogy a negyvenes nők hormonális egyensúlya olyan, mint a tizenéves kamaszlányoké, lehet, hogy ez a szex minőségi szempontjait is megváltoztatja. (csak arra vágyom, hogy valaki a kezemet fogja egész este!) És ezt a legtöbben nem kommunikálják, inkább azt hiszik, velük van a baj. OK, öregszem, nincs már kedvem annyira, mint régen – mondják maguknak, pedig a legtöbb estben csak a forgatókönyv igényelne némi változtatást. Hihetetlen, milyen kevesen merik ezt megfogalmazni! Jönnek a kifogások, és a partner, aki hasonlóan nyíltan áll a dologhoz, nem arra a következtetésre jut, hogy lehet, hogy kicsit több érintést, törődést igényelne a másik, hanem arra, hogy – már nem kellek neki, nem kíván! Ehhez hozzáadunk egy kis eltérő munkaidőt, bioritmust, nem elég nagy lakást, feszültséget, némi hormonok okozta fizikai változást és az öregedéstől való páni félelmet – és a szexmentes házasság már itt is van!
Pedig a rendszeres szexnek számos pozitív hatása ismert, főleg ebben az időszakban, amikor férfiak-nők egyaránt a hullámvasutazó hormonjaiktól szenvednek.
